A g�sa jap�n kifejez�s, jelent�se: professzion�lis sz�rakoztat�. A g�sa-hivat�s fontos elem a jap�n tradicion�lis t�rsadalmi �letben. A g�s�k szolg�ltat�sai kiz�r�lagosan az arisztokrat�k sz�m�ra biztos�tottak, �s ezek a n�k igen magas szinten saj�t�tott�k el a hagyom�nyos jap�n m�v�szeteket. Eleganci�juk kiv�teles, ak�rcsak a vonzerej�k. A g�s�k professzion�lis vend�gl�t�k - egzotikus v�ltozatban. A hivat�s legkor�bbi m�vel�i f�rfiak voltak, de a 18. sz�zadt�l kezdve n�k t�ltik be ezt a szerepet. A fiatal l�nyok k�pz�se m�g a kamaszkor el�tt megkezd�dik, amikort�l fogva megtanulj�k mindazokat a m�v�szeteket, amelyekre sz�ks�g�k van mesters�g�k gyakorl�s�hoz. Csak az kapja meg a g�sa c�met, aki a maga csoportj�b�l a legk�pzettebb, �s sikerrel tesz le egy szigor� vizsg�t. Sz� szerinti ford�t�sban a mesters�g neve "sz�p szem�lyt", illetve "m�v�szetekkel �l� szem�lyt" jelent. A g�s�k meg is felelnek ezeknek az elv�r�soknak: a m�v�szetek mesterei. Hagyom�nyos kimon�ban j�rnak, egyszer� facip�t, klump�t viselnek, hajukat bonyolult frizur�ba rendezve viselik, melybe f�md�szeket fonnak. Arcukat feh�rre alapozz�k, �s az ajkakat �g�v�r�sre festik. A fiatalabb l�nyok csak a fels� ajkukat festik meg, s az er�sebb vonzer� �rdek�ben piros cs�kot festenek a nyakszirtj�kre. Az 1920-as, 30-as �vekben a jap�n t�rsadalmat fenyeget� vesz�lynek tartott�k e mesters�g gyakorl�it, s�t a negyvenes �vekben a g�sa-hivat�st t�rv�nytelennek nyilv�n�tott�k, gyakorl�inak t�bbs�g�t gy�ri munk�ra k�telezt�k. Az 1970-es �vekben m�g 17 ezer g�sa gyakorolta hivat�s�t Jap�nban, m�ra mintegy ezren �lnek Oszak�ban �s Kiot�ban.