A jap�nok t�bbs�ge nem hisz egyetlen egys�ges vall�sban. Sok ember – els�sorban a fiatal koroszt�ly – szembehelyezkedik a vall�sokkal, ennek oka a tudom�ny nagyfok� fejl�d�s�ben rejlik. A II. vil�gh�bor� alatt a jap�nok sint�ist�k voltak �s elutas�tottak minden m�s vall�st. Manaps�g nem meglep�, ha egy jap�n, miut�n leteszi iskolai vizsg�it, elmegy egy shinto szent�lybe im�dkozni. Ugyanaz az ember egy kereszt�ny templomban k�thet h�zass�got �s buddhista temet�sben r�szes�lhet.

Jap�n �shonos vall�s hagyom�ny�nak neve az istenek �tja, ezt jelenti a Kami no Micsi jap�n kifejez�s, illetve a sint� sz� is, amely a k�nai sen (szellem) �s tao (�t) jap�n kiejt�s szerinti �sszevont alakja. Mindk�t elnevez�st a sen �s a tao k�nai �r�sjegy�vel jel�lik. A XVII -- XIX. sz., a vall�s �jj��led�s�nek id�szaka �ta a sint� az elterjedtebb megnevez�s -- b�r a fel�leszt�s�t szorgalmaz�k �ppens�ggel K�na-ellenes �rzelm�ek voltak.

A sint� gy�kerei Jap�n �st�rt�net�ig ny�lnak vissza. Leg�sibb �s legalapvet�bb k�pzete, kami (szellem, istens�g) ma is meghat�rz� eleme a jap�n vall�si gondolkod�snak. A buddhizmus sz�l�f�ldje ugyanakkor Jap�nt�l t�vol Indi�ban volt. Az �j vall�s azonban, a legt�bb jap�n k�lt�reszk�zh�z hasonl�an, k�nai k�zvet�t�ssel �rkezett. K�na hagyom�nyaib�l fejl�d�tt ki a kelet-�zsiai vall�si k�lt�ra, onnan Kore�n kereszt�l a VI. sz. k�zep�n jutott el a buddhizmus Jap�nba. Ekkor m�g Jap�n nem ismerte az �r�st, de a buddhizmussal az �r�sbelis�g is elterjedt. A buddhista szent k�nyvek csak k�nai ford�t�sban voltak hozz�f�rhet�ek, �gy a jap�n arisztokr�cia �tt�rt tagjai -- t�bb �vsz�zaddal a buddhizmus sz�les k�r� eltejed�s�t megel�z�en -- k�nytelenek voltak megtanulni a k�nai �r�sjeleket.A t�rsadalmi �sszefog�s �s egy�ni �rdekek ezzel egy�tt j�r� h�tt�rbe szor�t�sa a sint� �s a buddhista ir�nyzatot egyar�nt a kezdetekt�l jellemzi. Az �vsz�zadok sor�n mindk�t vall�sban fontos er�nynek sz�m�tott az egy�n al�rendel�se a k�z�ss�g j�l�te �rdek�ben, legyen az h�zn�p, a rizstermeszt� falu, a z�rt szamur�j elit vezette feud�lis f�ldbirtok vagy ak�r egy mai multinacion�lis v�llalat alkalmazotti k�z�ss�ge