A japnok tbbsge nem hisz egyetlen egysges vallsban. Sok ember – elssorban a fiatal korosztly – szembehelyezkedik a vallsokkal, ennek oka a tudomny nagyfok fejldsben rejlik. A II. vilghbor alatt a japnok sintistk voltak s elutastottak minden ms vallst. Manapsg nem meglep, ha egy japn, miutn leteszi iskolai vizsgit, elmegy egy shinto szentlybe imdkozni. Ugyanaz az ember egy keresztny templomban kthet hzassgot s buddhista temetsben rszeslhet.
Japn shonos valls hagyomnynak neve az istenek tja, ezt jelenti a Kami no Micsi japn kifejezs, illetve a sint sz is, amely a knai sen (szellem) s tao (t) japn kiejts szerinti sszevont alakja. Mindkt elnevezst a sen s a tao knai rsjegyvel jellik. A XVII -- XIX. sz., a valls jjledsnek idszaka ta a sint az elterjedtebb megnevezs -- br a fellesztst szorgalmazk ppensggel Kna-ellenes rzelmek voltak.
A sint gykerei Japn strtnetig nylnak vissza. Legsibb s legalapvetbb kpzete, kami (szellem, istensg) ma is meghatrz eleme a japn vallsi gondolkodsnak. A buddhizmus szlfldje ugyanakkor Japntl tvol Indiban volt. Az j valls azonban, a legtbb japn kltreszkzhz hasonlan, knai kzvettssel rkezett. Kna hagyomnyaibl fejldtt ki a kelet-zsiai vallsi kltra, onnan Koren keresztl a VI. sz. kzepn jutott el a buddhizmus Japnba. Ekkor mg Japn nem ismerte az rst, de a buddhizmussal az rsbelisg is elterjedt. A buddhista szent knyvek csak knai fordtsban voltak hozzfrhetek, gy a japn arisztokrcia ttrt tagjai -- tbb vszzaddal a buddhizmus szles kr eltejedst megelzen -- knytelenek voltak megtanulni a knai rsjeleket.A trsadalmi sszefogs s egyni rdekek ezzel egytt jr httrbe szortsa a sint s a buddhista irnyzatot egyarnt a kezdetektl jellemzi. Az vszzadok sorn mindkt vallsban fontos ernynek szmtott az egyn alrendelse a kzssg jlte rdekben, legyen az hznp, a rizstermeszt falu, a zrt szamurj elit vezette feudlis fldbirtok vagy akr egy mai multinacionlis vllalat alkalmazotti kzssge
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
